A gyógyító böjt

Manapság egyre inkább előtérbe kerül a böjt fogalma. Egyre többet találkozom vele főként a testsúlycsökkentés területén. Pedig a böjt jótékony hatása a tapasztalatok alapján messze túlmutat a plusz kilók eltüntetésén és a böjt számos formáját alkalmazom sikerrel saját magamon és a hozzám fordulók körében is.

De mit is jelent a böjt?

A böjt szinte az összes világvallás részét képezi. Gondoljunk csak a húsvét előtti 40 napos időszakra, amikor az étkezésben tartózkodunk a húsevéstől vagy a ramadán időszakára, amikor a muszlimok napkeltétől napnyugatig tartózkodnak az evéstől, ivástól.

A böjt ugyanis nem jelent mást, minthogy tartózkodunk az evéstől, az ivástól vagy valamilyen tevékenységtől.

A böjtnek több fajtája van Az egyik a vallási, ahogyan azt a fentiekben látjuk. Ehhez kapcsolódik az a fajta spirituális böjt, melyet a nagyobb szellemi és fizikai teljesítmény elérése érdekében végzünk. Az ókori filozófusok, mint például Platón vagy Szókratész éppen ilyen okból vonták meg maguktól az ételt.

De a böjt lehet politikai célú is. Itt gondoljunk csak Mahatma Gandhira, aki az éhségsztrájkot erőszakmentes politikai tevékenységként végezte.

A böjtnek az a fajtája, amely a mai világban egyre inkább előtérbe kerül a gyógyböjt, amikor a böjttel a szervezetünk gyógyító erejének a felélesztése a cél.

Tényleg az a jó a szervezetünknek, ha koplalunk?

Egyre inkább úgy tűnik, hogy igen. Őseink idejére az evés és a koplalás váltakozó ciklusa volt jellemző. Amíg vadásztak, addig nem igazán ettek, aztán az elejtett zsákmányból jóllakhattak. Ma ez a ciklus már nincs meg, hiszen az ennivaló a nap 24 órájában rendelkezésünkre áll. Így az ínséges, étel nélküli időszakok megszűntek. Sőt, egyre inkább előtérbe került a táplálkozás, az ételek, a főzés.

Hogyan táplálkozunk ma?

Jelenleg táplálékbőség áll rendelkezésünkre. Élelmiszerek széles skálája közül választhatunk akár napi többszöri étkezésre is. Ezzel ellentétben sajnos a legtöbbünk szervezete éhezik, ugyanis a minőség táplálékok helyett inkább csak a mennyiséget esszük meg. Túl sok szénhidrátot, feldolgozott élelmiszert fogyasztunk figyelmen kívül hagyva testünk jelzését, hogy éhesek vagyunk e vagy sem, és mindezt naponta többször tesszük.

Még pár éve a kezembe került Selvarajan Yesudian indiai jógaoktató és író 1941-ben Magyarországon is kiadott, Sport és jóga című könyve, melyben arról ír, hogy az a különbség a keleti és a nyugati ember között, hogy a keleti ember akkor eszik, ha éhes, a nyugati ember pedig az órához igazítja az étkezését, így akkor is eszik, amikor nem is lenne rá szüksége. Yesudian szerint az éhség és a szomjúságérzet között már nem igazán tudunk különbséget tenni és akkor is eszünk, amikor igazából szomjasak vagyunk.

A könyve megjelenése óta, az elmúlt 80 évben a helyzet csak rosszabbodott. Az életmódunk megváltozott. Kevesebbet mozgunk, többet eszünk és az emberek nagy része elhízott, túlsúlyos és küzd valamilyen betegséggel. Folyamatosan emelkedik a cukorbetegek, szív- és érrendszeri betegek, idegrendszeri és anyagcserebetegséggel küzdők száma.

Reggelizz úgy, mint egy király…..

Úgy tűnik az életmódunk és életkörülményeink megváltozásával az olyan régi elvek is megdőlnek, mint a napi ötszöri étkezés vagy mint „a reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár és vacsorázz úgy, mint egy koldus”. Azt, hogy nem vagyunk egyformák és ugyanaz a dolog nem mindenkinél működik, az én példám is bizonyítja. Fiatal korom óta utáltam reggelizni, azután az egészséges életmódot és a fenti elvet követve ezen a szokásomon változtattam és betettem a reggelit a szokásos tevékenységeim közé. Ennek eredménye nagyjából húsz kiló súlyfelesleg lett. Úgy tűnik, hogy nekem jobb az, ha a reggelit kihagyom.

De mégis mi történik a böjt során, hogy újra reflektorfénybe került?

A böjt során a szervezetünkben beindul az úgynevezett autofágia folyamata.

Az autofágia önemésztést jelent. Ez a folyamat nem más, mint a sejtek önlebontó folyamata, melynek során a felesleges és károsodott sejtalkotók egy folyamat révén lebomlanak. Ez a sejteken belüli regeneráló és rendrakó folyamat csak a koplalás hatására tud beindulni. Ha az emésztőrendszerünk állandó terheltség alatt van, akkor nem.

Az autofágia a böjt 17-24 órájában indul be és ezt követi a fokozott zsírégetés és a szervezet elkezd megszabadulni a felesleges súlytól, víztől. Egy 48 órás böjt után az érzékszerveink kiéleződnek és beindulnak a dopaminreceptorok melynek hatására boldogságérzet jelenik meg. 72 óra után az imunrendszer regenerálódik és gyógyulási folyamatok indulhatnak be.

A böjt számos előnnyel járhat a cukorbetegség, vérnyomásbetegség, gyulladásos megbetegedések, idegrendszeri és emésztőrendszeri betegségek esetén és nem utolsó sorban az öregedési folyamatok lassításában. Hosszú távon segíthet az egészség megőrzésében.

Hogyan böjtöljünk?

A böjtnek számos fajtája létezik. Tarthatunk 1-2-3 napos böjtöt, de már azzal is segíthetjük szervezetünket, hogy hetente, kéthetente például víznapot tartunk.

Az egyik legnépszerűbb és tapasztalataim alapján az egyik leghatékonyabb az időszakos böjt. Ez azt jelenti, hogy kijelölünk a napban egy időszakot, amikor eszünk és a többi időben nem veszünk magunkhoz táplálékot. A legnépszerűbb a 16:8 óra, vagyis 8 órás idősávban étkezünk, majd 16 óra szünet következik.

De persze a időszakokat mindig az egyénhez kell igazítani, mert itt figyelembe kell venni a szokásokat, alapbetegségeket és gyógyszerek szedését. Ez utóbbi esetben érdemes konzultálni orvossal, szakemberrel.

Saját tapasztalatból én a böjt számos kedvező hatásáról tudok beszámolni. Sikerült megszabadulnom több, mint 20 kiló súlyfeleslegtől, energikusabb vagyok, kevesebb alvásra van szükségem, még a fiatalkori sportolásból származó térdkattogásom is megszűnt, amire azt mondták, hogy az nagy valószínűséggel úgy marad.

Úgyhogy én örülök amikor korog a gyomrom, mert tudom, hogy a koplalás jó dolog és a szervezetem meghálálja.